2.fejezet

Hej hóóóóó embereek.:D Úristeeen*-* Nagyon, de nagyon szépen köszönjük a 3Rendszeres olvasót, és a 2 komiiiit*-* Nagyon aranyosak vagytok^-^♥ És, ömm.. izé... előre is bocsi, hogy ha néhol kellemetlenségek akadnak ebben a részben, de a Wordöm megőrült, és nem tudom mi lelte. Ezért tényleg bocsi.:S

Lena: Köszönjük szépeeen.:D♥ Hát igen, Ők ketten valóban jóban vannak;)

Dorina: Örülünk, hog már az első rész tetszett.:D^-^ és köszönjük szépen Neked is.:D♥

Jacky Wilkinson

 -Hát, akkor, szia mama.! –mentem oda a nagymamámhoz és megöleltem Őt. –Hiányozni fogsz.!

-Te is nekem Kincsem.! Vigyázz magadra.!

-én mindig.! –mosolyogtam, majd megfogtam mind két kezét. –De T is nagyon vigyázz magadra. Tudod, hogy egy telefon, és már röpülök is hozzád.!

-Tudom, drágám nagyon jól. Majd én és Lindsay jól megleszünk. –simogatta meg a kutyusunk fejét.

-Légy nagyon jó kislány, és vigyázz a mamára.! –mondtam, majd megpusziltam a Labradorom fejét. –Hát, akkor megint, szia.! –mondtam, és ismét megöleltem a Mamám, és már szálltam is a buszra.

Természetesen leghátra mentem, és mivel nem volt egyes ülés, kénytelen voltam egy kettesbe ülni. Sokan mondják, hogy kissé antiszociális vagyok, de ez igazából nem igaz. Jól ki jövök az emberekkel. Na jó, leginkább a fiúkkal, de ez már más tészta. Az utunk elég hosszú volt, szerencsére mellém egy csendes lány ült, így nem kellett semmilyen nyavalygást hallgatnom. Út közben természetesen zenét hallgattam, és olvastam, ezzel a két időtöltéssel mindig csak úgy repül az a drágának tűnő idő.

Hosszas busz és repülőút után, megérkeztünk egy szállodához New Yorkba. Imádtam ezt a helyet. Bár tény és való, hogy hatalmas a tömegnyomor, de akkor is. Ez az 5 alapítóváros közül az egyik. Leginkább a történelmét imádom ennek a városnak. A szállodánk egy luxusszálló, de a szó legszorosabb értelmében. Hatalmas medence, napágyak, és sorolhatnám tovább. Egy nagy emberke jött, aki tartott egy kisebb beszédet, majd egy aranyos kis faházféleség felé mentünk. Imádom a kunyhókat, és szinte mindent, ami a természethez kapcsolódik. Bent ismét Paul –mert így hívják az egyik „védelmezőnket”- beszélt, majd bejöttek a táborvezetők. Először Louis Tomlinson kezdett el beszélni, akinek meg kell, valljam, nagyon szép szeme van, de Ő túl, hogy is mondjam, nem hozzám való. Ez a legjobb kifejezés. És egyébként is, én most fogjuk rá, hogy tanulni jöttem erre a helyre. Engem 5 másik lány mellé osztottak be. Én leghátul kullogtam, míg legelöl két igencsak hiperaktív lány, akik visongatva mentek be a házba. Szerintem, ki ülhetett az arcomra az undor, mert kissé furán nézett rám a magasabb, barna hajú lány. Na mindegy. Levágódtam az egyik ágyhoz, és végül én aludtam lent, mert az „ágytársam” közölte velem, hogy imád a magasban és a középpontban lenni. Jézusom, hova kerültem. Nem tölthettünk sok időt a házunkban, amiknek külön fürdője volt, amit a legtöbben már használtak is. A tájképek a falon eléggé hangulatos, csak azok a lila falak kicsit tönkre teszik az összhatást. Egy tanterembe kellett legelőször mennünk, ahol volt az első foglalkozás. Sehol semmi pad, se toll, csak az üres terem.! Ez itt tényleg az én helyem. A szobatársaim itt is itt voltak, a két sikongató egymással nevetgélt, a másik három, pedig szétszóródva beszélgetett egy-egy társasággal. Én egész egyszerűen olvasni kényszerültem, ám ezt sajnos megzavarta egy alak.

-Hát Te meg mit csinálsz?! –kérdezte egy hang. Mikor felnéztem, egy igen jó képű sráccal találtam magam szemben.

-Olvasok.                                                       

-Miért nem vegyülsz, mint mindenki más?! –kérdezte, miközben leült mellém.

-Ez nem igazán az én társaságom.

-Akkor majd én boldogítalak. Jake Shan vagyok, egyenesen Írországból.

-Hmm. Imádom az íreket. –mondtam nevetve.- Jacky Wilkinson, egyenesen Skóciából.

-Hmmm. Bírom a skót lányokat. Mennyire vagy otthonos a whisky és sör dologban?!

-Hohóóó. Nincs itt nálam most semennyi sem, de azt azért el kell ismernem, hogy nem vagyok kezdő ezekben a dolgokban.

-Hány éves is vagy?!

-18. –húztam ki magam. –Az volt a jó, mikor betöltöttem, hogy legálisan is berúghattam. Ami igazából ne igaz, mert nem szoktam berúgni.

-Majd csak meg érsz.! –veregette meg a vállam.

-Oké srácok, én vagyok a tánctanárotok, Louis. Több órán is fogtok velem találkozni, de azért itt is elmondom, a lényeg, hogy mulassatok, és eresszétek el a hajatokat.! De persze, csak korhatárosan.! Nos, had halljam, kinek van már valami tapasztalata a tánc terén?! –míg Ő kérdezgette a többi diákot, én oda mentem Jakehez, és beszélgetni kezdtem vele.

-Te, ez mos 21 éves, vagy 31?! –kérdeztem, mire Ő röhögni kezdett.

-21. De ha jól hallottam, Ő a vicces srác. Szerintem esténként bingóznak, és ha valaki csalni mer, azzal 1napig nem állnak szóba. –mondta teljes fapofával. Hát ezt nem bírtam ki röhögés nélkül. De tényleg, mindenki felém fordult a teremben, majd Louis arcára egy győztes mosoly ült ki.

-Esetleg a barna hajú lány be tudna nekünk valamit mutatni?! –kérdezte, mire Jake röhögni kezdett, majd hasba vágtam. Oda mentem a laptophoz, megkerestem az egyik zenét, amire imádok táncolni, majd a többiekhez fordultam.

-Akad itt olyan fiú, aki véletlenül tud chachacházni?!

-Szerencséd van.! –röhögött Jake. –Én tudok.

-Chelo, ChaChaChajára is?!

-Ez csak természetes.! –kacsintott, majd elindítottam a zenét.

Imádtam ezt a táncot, egyszerűen fantasztikus érzés, mikor a párod megforgat, vagy éppen felkap, és csak úgy lépkedünk, és ááá. Imádom. Mikor vége lett, meghajoltunk a többiek előtt, majd Louishoz fordultam.

-És ezen túl szólíts Jackynek. –vetettem rá egy gúnymosolyt, majd visszamentünk hátra.

Az óra hátra lévő részeiben mindenki bemutatkozott, majd egy kicsit táncoltunk is, csak hogy legyen valami hatása az órának. Mikor vége lett, mehettünk a következőre, ami azt hiszem ének lesz, de nem biztos.

-Hé. Nagyon ügyes voltál ott bent. –mondta nekem az egyik szobatársam, az a barna csaj.

-Köszi. –feleltem.

Miután ezt úgy „megbeszéltük” a barátnőjével, a szöszi csajjal összesúgtak valamin, majd röhögni kezdtek. Én Jakeel folytattam a beszélgetést.

-Ugye tudod, hogy most lehet, egy életre elástad magad Louis szemében?!
-Meglehet. –rántottam meg a vállam. –Csak 3 évvel idősebb nálam, és nagykorú vagyok, szóval nem mondhatja meg, hogy mit csináljak.

-Itt, igazából ő a nagykorú.

-Nah, nem csak helyes, de még okos is?! –röhögtem.

-Hát, látod.!

Bírom ezt a Jake srácot, normálisan el lehet vele beszélgetni, és nem az volt az első tette felém, hogy rám hajt, hanem emberien elkezd velem beszélgetni, ami egy nagyon jó pont, számomra.

-H

-